Módszertan

Felhasznált adatok

Az Egyensúly Intézet a településindex kidolgozásához a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), illetve a GeoX Kft. nyilvános és idősoros adatait használta. Az egyes változók kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy a releváns adatok legalább két önkormányzati ciklus minden évére rendelkezésre álljanak. Amennyiben egy adatpont mégis hiányzott, azt az adott évhez legközelebb álló elérhető adattal töltöttük fel.

Az Egyensúly Intézet településindexe minden évben 2014-es eredményekkel hasonlítja össze a legfrissebb elérhető – ezúttal 2022-es – adatokat. A forrásadatbázisok rendszeresen frissülnek, ezért az Egyensúly Intézet adatbázisában a 2014-es adatokat is frissítettük.
Sztenderdizálás

A változókat sztenderdizáltuk, annak érdekében, hogy megőrizzük az adatpontok közötti relatív különbségeket, valamint hogy érthetőbbé és átláthatóbbá tegyük az eredményeket. A sztenderdizálást az alábbi képletek segítségével végeztük el:

A képletek alkalmazásával a skálák polaritása egységessé vált, a települések pedig minden bevont változó esetében 1 és 100 közötti pontszámot kaptak. A fenti számítások elvégzését követően szakértői súlyozással fejeztük ki az egyes indikátorok eltérő fontosságát: az egyes indikátorok 1-es, 0,66-os, illetve 0,33-os súlyt kaphattak. A települések végső pontszámai a sztenderdizált változók súlyozott mértani közepének kiszámításával alakultak ki, és ezáltal összehasonlíthatóvá is váltak:

Annak érdekében, hogy az összevetés lakosságszám és jogállás tekintetében is kiegyensúlyozott legyen, a több mint 3100 települést és kerületet öt csoportra (kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok és nagyobb községek, valamint kistelepülések) osztottuk, amelyeket külön-külön elemeztünk.

Kategóriák	Települések száma
Fővárosi kerületek	23
Megyeszékhelyek	18
Városok (15 000-nél több lakos)	67
Kisvárosok és nagyobb községek (5001–15 000 lakos)	184
Kistelepülések (5000-nél kevesebb lakos)	2885

Indikátorok, súlyozás
Mekkora hatása van egy-egy indikátornak az indexpontszámra?

Az Egyensúly Intézet megvizsgálta, hogy mely indikátorok befolyásolják legnagyobb mértékben a végső indexpontszámot. Ennek érdekében a Random Forest regressziós modellt alkalmaztunk, amely képes megbecsülni az egyes változók relatív fontosságát. A modell lehetővé teszi az indikátorok hatásának számszerűsítését, ugyanakkor nem mutat közvetlen ok-okozati kapcsolatokat.
Fontosabb megjegyzések

Bűncselekmények: Azok a bűncselekmények, amelyek hatással vannak a szubjektív biztonságérzetre (rongálás, testi sértés, lopás, garázdaság, jármű önkényes elvétele, betöréses lopás, szándékos befejezett emberölés, rablás).

Állami támogatások (2014): Kifizetett EFOP-, GINOP-, IKOP-, KEHOP-, KÖFOP-, MAHOP-, RSZTOP-, TOP- és VEKOP-támogatások.

Állami támogatások (2022): Kifizetett GINOP Plusz-, TOP Plusz- és VOP-támogatások.

Az alábbi indikátorok nem elérhetők kerületi szinten: közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, állami támogatások összege egy főre (pályázatok), felsőfokú intézmények nappali tagozatos hallgatóinak száma (képzés helye szerint), 1000 lakosra (fő), a legközelebbi, legalább 50 ezer fős város elérési ideje közúton a legrövidebb úton (perc), helyközi autóbuszmegálló léte, internet-előfizetések száma ezer főre, közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) tisztítottan elvezetett szennyvíz aránya, a lakosságtól szelektíven elszállított települési hulladék aránya, szállított utasok száma a helyi tömegközlekedésben, utaskilométer-szám a helyi tömegközlekedésben.

V. kerület, költségvetési számok: A KSH a főváros költségvetését hozzáadja az V. kerület költségvetési számaihoz, így Belváros-Lipótváros költségvetési számait (például: iparűzési adó) a kerület zárszámadásai alapján számoltuk ki.

Diplomások aránya: A diplomások 2014-es arányát a 2011-es és 2022-es népszámlálási adatok alapján lineáris interpolációval becsültük meg. Az interpoláció során feltételeztük, hogy a diplomások arányának növekedése az adott időszakban egyenletes ütemben történt. Ennek megfelelően a 2014-es érték meghatározásához a 2011-es és 2022-es népszámlálási adatok közötti különbséget az eltelt évek arányában osztottuk fel.

Lakásárak: A KSH a lakások átlagos négyzetméterárának meghatározásakor kizárólag olyan települések adatait veszi figyelembe, amelyek területén az adott évben legalább három ingatlantranzakció történt. Azok a települések, amelyeken ennél kevesebb ügylet zajlott, nem szerepelnek az adatbázisban.

Alapszolgáltatáson felüli kiadások: Azok a Központi Statisztikai Hivatal által számított tételek, amelyeket nem az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátása érdekében használtak fel. Ide tartoznak a beruházásokra, felújításokra, a foglalkoztatással kapcsolatos ellátásokra, illetve a családtámogatásra és lakhatásra fordított önkormányzati kiadások.
Végleges-e az Egyensúly Intézet településindexe?

Fontos megjegyezni, hogy a településindex nem végleges. Az egyre sokasodó adatbázisok, települési adatsorok, az újonnan létrejövő indikátorok, illetve meglévők megszűnése a településindex állandó felülvizsgálatát és finomhangolását teszik szükségessé. A mutatók folyamatos frissítése és az új adatok integrálása biztosítja, hogy az index a lehető legjobban tükrözze a települések aktuális helyzetét. Az index kialakításakor fontos szempont volt, hogy az alkalmazott módszertan transzparens és reprodukálható legyen. A változások nyomon követése érdekében rendszeres időközönként megtörténik az index szakértői felülvizsgálata, az indikátorok relevanciájának, súlyozásának és a számítási módszerének értékelése.

ÁSZF

Adatkezelési tájékoztató

eib@eib.hu